Main Area

3 óriásplakát Kőbánya határában

Hétfőn futott be a hír, hogy a Monyo valószínűleg az Oscar-díjas filmtől megihletve kirakott 3 óriásplakátot Kőbánya határába, egyenesen a Dreher bejárata elé. A hirdetések üzenete egyértelmű volt: megkóstolták a „szomszéd” új Pale Ale-jét és hát… 

Értékelés helyett inkább megosztották American Beauty nevű APA-juk receptjét, hogy ebből érdemes tanulni. A dolgot pedig még azzal is megfejelték, hogy Facebook oldalukon kihirdették, 100 embernek kicserélik a Dreher Pale Ale-t saját APA-jukra.

A hivatalos sztori eddig tart, de ezzel valószínűleg mindenki találkozott már. Az internet ugyanis felkapta a troll akciót, röhögött egyet és ment tovább. Engem viszont picit mélyebben elgondolkodtatott a jelenség, mivel minden viccnek van egy valóságalapja, és minden plakátnak van 2 oldala. Hogy értsem ezeket a hirdetéseket? Tényleg csak a poén az egyetlen üzenet? (Személyes vélemény következik.)

Ahogy én látom, a plakátok üzenete attól függ, mekkora a haverság a Dreher és a Monyo között. Ebben én nem látok bele, valószínűleg sohasem fogok (és a hirdetést olvasók többsége sem). Így viszont 2 lehetőség adódik:

  • Dúl a testvéri szeretet (vagy a közös üzleti érdek) a 2 sörgyár között, a plakát csak fricska

Ez a helyzet lenne a legjobb. A Monyo csak annyira szólt be a Drehernek, mint mikor a haverodat „Piás gyökér” néven üdvözlöd széles mosollyal. Ebből aztán elindulhat valami kooperáció, de egy egymást oda-vissza oltó, iszonyat kreatív reklámkampány is (hasonlóan a Mercedes – Jaguar párbajhoz). Én már ezt is röhögve, popcornnal a kézben nézném, arról nem is beszélve, hogy most már hivatalosan is főzhetjük az American Beauty klónokat, ami a Monyótól a mai napig az egyik kedvencem. Így mindenki nyer és a nagy LOL is jár.

  • A nagyüzemek monopolhelyzete miatt még mindig mosolyszünetet tart a kisüzem és a nagyipar, ez a hirdetés egy kreatív, de teljesen őszinte kritika volt

Attól tartok, ez a valószínűbb, és pont emiatt a plakátok is kevésbé viccesek. Van ugyanis egy kör, akinél bizonyos szint alatt nincs sör: hiába fejlődnek apró lépésenként a nagyok, hiába kapizsgálják már a komlók jelentőségét, hiába került ki végre a kukorica a főzetekből, az ipari középszer csak ipari középszer lesz. Meg aztán van egy másik, sokkal nagyobb kör, aki hiába érdeklődne esetleg az újdonság iránt, nem tud/akar kifizetni 300 Ft-nál többet a nap végi relax-ital fél literéért. Ha pedig ez a hozzáállás (amit esetünkben a plakát is hirdet) fennmarad, ez a 2 réteg sosem tud leülni nyugodtan sörözni: az egyik „szar ízlésű proli” a másik „újgazdag sznob” lesz. Kétségtelen, hogy ha 2 poharat raknának elém, biztos a Beauty-t ítélném jobbnak, mint ahogy az is, hogy ha a haveroknak bulihoz kellene beruháznom 3-4 karton sörre, a Dreherből tankolnék be. Mert egy 500 Ft/l alatti árú sört pont akkora baromság egy 2000 Ft/l-essel hasonlítgatni, mint azzal hencegni, hogy az új sport Mercedesem legyorsult egy tuning Skodát (csak hogy az autóknál maradjunk). Ilyen szemmel nézve pedig a plakát se nem vicces, se nem fair, hiszen simán kinézem, hogy a 100 éves főzde is ki tudna hozni valami nagyon pöpecet 4-szeres költségvetésből, mint ahogy azt is, hogy a Monyo is küszködne, ha a piaci nyomás miatt csak az alsó minőségi kategóriából válogathatnának, ami az alapanyagokat illeti.

A mai napig imádom az American Beauty-t. Ez volt az egyike azon söröknek, amik berántottak ebbe a világba még pár éve. De emellett számomra elég nagy dolog az is, hogy a kukoricás alap Dreher áráért végre valami jobbat is ihatok, ami bár még nincsen kész, egy határozott lépést tett a jó irányba. Ezeket a lépéseket pedig sörrajongóként csak biztatni tudom (akár előre mozdító kritikával is), nem támadni.

Arra viszont viccen kívül kíváncsi lennék, mi történne, ha ezt a 2 szereplőt azonos kategóriában eresztenék össze. Egy ilyen, tiszta meccset sokkal jobban tudnék végig szurkolni.

2018 Szűretlen. Fejlesztette: Totel