Sörfajta Dupla IPA
Szín Vörösesbarna
ABV 9,1
IBU 75
Kiszerelés Csapolt, Üveg - 0,33 l
A HopTop sörfőzde karácsonyi Imperial IPA-ja Ariana és Mosaic komlókkal, ceylon teával, narancsdarabokkal és napraforgó szirmokkal.
A sör története: "A tea használata nagyon nagy kihívás egy készülő sör esetében, mert magából a teából van vagy 1400 féle, legalábbis abban a teanagykerben, ahol mi jártunk annyi volt. Ráadásul a sör ízével együtt kell valami maradandót alkotnia, ami így egy meglehetősen hosszú kísérleti fázist kell, hogy feltételezzen.
Ugyan a Ceylon tea van kiemelve, de ez a sör több tea különleges keverékéből készül, amiben valóban a Ceylon tea dominál, ezért is lett névadója a sörnek. Ceylon szigete könnycsepp alakú, az ebben való gondolkodás is tartott egy ideig, de végül az Indiára és a teára oly jellemző elefánt lett a befutó."
Teszt
Update: A kritika megírása után több, mint egy évvel csak egyet tudok érteni magammal. A teás illat, a hosszú íz, az elsimuló alkohol és a karamellás-toffees alap változatlan és a bulit még mindig a határozott teásság viszi, amit frissen kóstolva még intenzívebben lehet érezni. Nagy gratuláció nem csak a főzethez, hanem a stabilitáshoz is, amitől még ennyi idő múlva is ugyanazt az élményt kapom.
Ahhoz képest, mi folyt a Főzdepark többi részén, a HopTopnál meglepően nagy volt a csend. A Monyo arculatot váltott, a Mad alfa főzetekkel bombázott minket szinte hetente, a Horizont meg kihozta a szezon egyik legjobb RIS-ját, Szamiéknál viszont… semmi. Ezért is lepett meg a Facebook poszt a múlt héten, ami körülbelül arról szólt, hogy „Ja, amúgy van egy új sörünk. Nem akarunk zavarni, de esetleg itt ihatjátok.”. Se nemzeti csapfoglalás, se szülinap, se csinnadratta, csak úgy van és kész. Persze nekem sem kellett több provokáció, hisz a HopTop elegáns ízei nálam gyakran betalálnak, fel is kerestem hát a legközelebbi csapoldát, hogy megismerkedjek az új ceylon teás dupla IPA-val, a Ceylon Buddyval.
Elöljáróban azért szögezzünk le valamit: baromi magasak voltak az elvárásaim ezzel a főzettel kapcsolatban. Imádom a jó teát, jó sörrel párosítva pedig egyszerűen zseniális tud lenni… vagy bántóan semmilyen. A Ceylon tehát győzelemre vagy halálra játszott, köztes értékelés nálam nem volt.
A kikért sör már színében is hozta a barnás-vöröses tea hangulatot, illata pedig enyhe füstösséget hordozott, ami szintén a fekete teák sajátja. Ekkor már elhagyta a számat egy bizakodó „nem lesz itt baj, kérem”. Nem is lett. Az első kortyban már kellemesen telibe talál a prémium tea íz, kiteljesedik és elnyúlik egészen a következő kóstolásig. Később már fel lehet figyelni másra is: a korty közepén enyhe citrus jelenik meg a narancsdarabok ízével is támogatva, mögötte kis maracuja és barack. A teát egy toffee-test támasztja meg, de ez sem vállal főszerepet, valahogy minden a harmóniának hódol be. Ilyen szempontból maga a DIPA megnevezés is félrevezető, hiszen a komlók véletlenül sem viszik el az italt a keserű irányba, sőt a 9% fölötti alkohol is úgy eltűnik, hogy az ember simán eliszogatna belőle 4-5 korsót, mire rájön, hogy elfelejtett járni.
Összességében ez a főzet nálam simán esélyes még „a karácsony söre” címre és aki nem tartja ördögtől valónak a „nem sör ízű sört”, az feltétlen tegyen egy próbát!
