Madagaszkári kakaóbabbal készült, krémes milk stout
Teszt
Bevallom, a Fehér Nyúl tripla premierjének sördömpingjében a csokis-tejes stout picit elkallódott nálam. A skót málnás fekete IPA és a kávés stout mellett a hagyományosabb stílus picit túl normálisnak tűnt. Viszont, mikor eszembe jutott, hogy ez a főzet tekinthető a kiváló RIS-sel felvázolt stoutos vonal szellemi folytatásának, máris annyira vártam, mint egzotikusabb testvéreit.
Bár lassan megszokhatnám, hogy a nyúl esetében mindig azt kapom, ami az üvegre van írva, mégis kellemes meglepetés ért, mikor a feketésbarna italba beleszagoltam. Az elillanó hab alatt masszív és testes kakaó illat várt. De a tej (illetve a laktóz) sem véletlen került a főzetbe: az íz ennek megfelelően lágy, édeskés és telt. Gyakorlatilag egy sörbe oltott csokiszeletet kapunk, és ez a hasonlat hatványozottan érződik a korty végén, ahol egy tiszta fekete csokitól gyakorlatilag megkülönböztethetetlen élményben lehet részünk.
Nem kell tehát ragozni a dolgot: (tej)csokis stoutot kértünk, (tej)csokis stoutot kaptunk, tisztán, egyszerűen és a nyúltól megszokott eleganciával kivitelezve. Nincsenek sallangok, ez nem egy „megáll benne a kanál” sűrűségű ital, ez egy jól iható csokis stout.
