Joghurttal és fekete szederrel készült sör.
Teszt
Reczer Gábor kb fél éve érdekes vállalkozásba kezdett: az év minden hónapjában új főzdével vagy sörfőzővel új sört hoz ki a lehető legkülönbözőbb stílusokban Collabrew néven. Ennek a sorozatnak a 4. etapja jegyében a sörfőző a szintén a HopTopban tevékenykedő Dimbo-s srácokkal fogott össze egy berliner weisse erejéig. És mivel ez eddig még túl szimplának hangzik, a sör kapott egy jó adag joghurtot, sőt fekete szedret is, hogy hozza a kutyás főzde őrületi szintjét. De mit alkotott a 2 nagy nevű gerilla?
Első körben egy kétkirály cím (bár ez az összes Collabrewra igaz): a Dimbo sörtől pörgő jószága a német tisztasági törvény hídját robbantja épp be, ezzel egy palackon összefoglalva a Dimbo munkásságát. A sör színe szintén erre a bontásra utal, hiszen mintha házi eperszörpöt öntöttünk volna a masszív hab alá, annyi különbséggel, hogy ezúttal az illatban nem a cukros szirup, hanem a savanyú bogyós gyümölcsök jellegzetes aromája található meg. Íz tekintetében is kapjuk a savanyát, hiszen a zamat egy masszív savassággal indít, majd befut a szeder, a korty közepén ellazulgat, végül, mint aki jól végezte dolgát, lecseng, méghozzá egy erdeigyümis zabpehely ízét hagyva maga után. És hogy a szánkban teljes legyen a reggeli-hangulat, a közepesen kitartó müzlihez kis limonádés citromosság is vegyül. Olyasmi ezt a sört inni, mintha ízügyileg elmagyarázná az egész receptet: van egy pohár savanyú malátám (eleje), veszünk hozzá kis szedret (közepe), majd ebből kis munka után kihozzuk a két íz híg szörpös-limonádés-zabpelyhes elegyét (vége).
Talán nem is kell hangsúlyoznom, hogy a Sabotage egy lazán gyümölcsös, jó szomjoltó sör lett, méghozzá a sav-fanoknak. Nyárra telitalálat volt a téma, de aki még talál valahol palackokat, az ősszel is felfrissülhet tőle.
