Teszt
A Fehér Nyúl alapválasztéka gyakorlatilag egyszerre debütált a főzdével. Közülük is külön helyet foglalt el a szívemben az APA, amiről rémlett, hogy eléggé az ízlésem közepébe talált és szépen egyensúlyozott a maláta-komló vonalon, ahogy azt a stílushoz illik. Ezen felbuzdulva hát vissza is tértem ehhez a főzethez, hogy most már analitikus szemmel vizsgáljam meg, mi az, ami miatt ennyire bejött anno.
A sör nagy fehér habbal és borostyán színnel fogad, mint egy régi ismerőst. Illata még nem árul el sokat, egy visszafogott citrusos beütést fel lehet ugyan benne fedezni, de itt a hangsúly az ízen lesz. Az íz pedig kiszolgál mindennemű igényt: a sör egy karamelles felütéssel kezd, melyet a maláta biztosít, de ebből csakhamar át is vált egy virágos ízvilágba, majd sorra jönnek a komló izgalmas zamatai. A kert után sorakozik a trópusi mix és a grapefruit, mindezt úgy, hogy a malátás íz még mindig élénken a gyümölcsök mellett fut. Bár a korty végére az APA érezhetően szárazabb arcát mutatja, az egyensúly nemhogy megbomlani nem fog, de meg se billen. Karamelles maláta és egzotikus gyümölcsös komló összjátéka ez a főzet.
Az alapválasztékból nagy kedvencem lett ez a sör, mert ritkán találkozom olyan főzettel, ami ennyire telibe találja azt, mit várok egy APA-tól. Az IPA amerikanizált tesóját ugyanis akkor keresem, ha az erős komló íz mellé egy markáns malátásság is jól jönne, ez a sör pedig nem csak ezt teljesíti, de emellett nem felejt el izgalmas maradni. Csak ajánlani tudom lazuló sörnek és elemzős sörkóstolóra egyaránt.
