Citra és Nelson Sauvin komlókkal készült sour ale.
Bemutatás a sörfőző szavaival: "Izgalmas savanyú sör, pont annyira fanyar, hogy ne riassza el az ismerkedőket, direkt nem szerettünk volna egy szájösszehúzó savanyút készíteni. A lényeg a savasság és a komlók összjátékán van. A két komlónak köszönhetően szőlő, fehérhúsú barack és citrusfélék érezhetőek az illatában. Igazi frissítő."
Teszt
A Pilot széria már a 12. etaphoz ért, hogy repül az idő. Akinek nem lenne ismerős a Horizont sorozata, annak elárulom, hogy ezek egyszeri, kísérleti főzetek, amik jellegben a teljes őrülettől (chilis sör, kávés IPA, Bounty-stout) a viszonylag szolid ötletekig (New Englandek tömkelege) terjednek. Ezen skála kb közepén egyensúlyozik a 12. induló, ami egy gyümölcs nélkül, viszont masszív mennyiségű hidegkomlóval készült kettle sour, vagyis savanyú sör.
Aki azonban a gyümölcs hiányától vagy az arcbavágó savaktól félne, meg kell nyugtassam, ez nem az a sör. Az illanó hab alatt rejtőző matt sárga ital ugyanis már illatában is olyan masszív grapefruit bombát rejteget, amit a pohár szájától 1 méterre is megérezni. Az íz is méltó ehhez a jellemzőhöz, hiszen a korty eleje intenzív savanyú, citrusos, ami gyorsan lecsitul, először kissé malátásra, majd barackosra váltva. Az íz jó hosszan kitart, a kezdeti grapefruit roham után pedig olyan, egyszerre édes és savanyú lecsengést kapunk, hogy az extrémebb söröktől idegenkedőknek sem lehet okuk a panaszra. Picit melegítve a poharat a kezdetben hullámvasút szerű váltás is lesimul, a savanyú, az édeskés és a gyümölcsös lejtőszerűen csúsznak át egymásba.
Összességében egy baromi jó, ivós sört kapunk, ami a gyümölcskedvelőket is bőven kiszolgálja. Akinek minimális affinitása is van a fő sodorvonaltól eltérő sörökhöz, jól járhat, ha tesz egy próbát a Pilot 12-vel. Én mindenesetre remélem, hogy viszontlátjuk még ezt a főzetet az állandó kínálatban is.
