Main Area

2018 szerintem…

Hamarosan átfordulunk a 2019-es évbe és ilyenkor mindig kicsit elmélázunk azon, hogy mégis mi történt 2018-ban, mit érdemes megemlíteni. Elég sok minden történt velünk is és a sörvilággal is, de megpróbálom rövidre fogni. Évértékelek!

Minden év egyre mozgalmasabb és mozgalmasabb a sörvilágban, nincs ez másként idén sem. Nem akarom túl hosszúra nyújtani a dolgot, mert január elején érkezik egy több cikkből álló évértékelés Törzsvendég billentyűzetéből, de azért így is van mit írnom.

llyenek voltunk, vadak és jók

Megszámolni sem tudom mennyi új főzet jött ki az év során. Nagyon felpörögtek a kísérleti szériák, nekem a Horizont-Reczer-FIRST hármas maradt meg leginkább a fejemben, de a MONYO is nagyon nyomta a témát.

Az év abszolút befutó sörtípusa a NE IPA és a Barley Wine lett, mindenki ezekkel árasztott el minket és akkor a sour sörökről még nem is beszéltünk. Az a hardcore IPA vonal láthatóan kezd eltűnni, ami nagyon sok évig dominálta a közízlést, egyre több sörtípus van, ami elnyeri a fogyasztók kegyeit.

Nálam az év legütősebb és legkülönlegesebb sörei egyértelműen a Horizonthoz köthetőek, hiszen a Rice Rice Baby és a Night Shift barrel aged így év végén mindent vitt. A MONYO szokás szerint hozta a szintet mellettük és még tudta is fokozni a már így is tetemes szortimentjét igazi különlegességekkel. Egyértelműen felpörögtek az események a Yeast Side háza táján is. Talán őket mondanám az „Év legtöbbet fejlődött játékosának”.

Azonban nem csak a kisüzem pörgött fel 2018-ban, hanem a nagyüzem is megpróbált lépést tartani a trendekkel és letenni a névjegyét. Ez valójában csak a Soproninak sikerült, hiszen a KROIS Breweryvel közösen kitalált Soproni APA nagyot ment/megy. Ráadásul már azt is lehet tudni, hogy az első „közösségi” nagyüzemi sört, az Óvatos Duhaj család következő tagját, a portert megkapjuk jövőre. A DreherPale Ale piacra dobásával próbálta beérni a Soproni IPA-t, de sajnos nem sikerült és hát azóta már tudjuk, hogy az APA-val be is biztosította magát a Soproni. A Borsodi nem nagyon adott értelmezhető életjelet magáról, küzdöttek, mint malac a jégen a Mester sörrel. Ebbe a mezőnybe sorolom még a Pécsieket is, akik bár kijöttek a saját APA sörükkel, de ezzel kapcsolatban mindenki egyetértett, hogy nem kellett volna.

Lesz egy sör!

A kocsmaélet sem tudott megülni a seggén, hiszen kicsit átalakultak az erőviszonyok. Kocsmák jöttek, kocsmák mentek, aminek valójában mi fogyasztók csak örülhetünk. Volt itt költözés, Brewdog-gate és a semmiből érkező tarolás is.

A Bölcső elköltözött és kicsit el is vesztette ezzel azt a báját, ami volt még kis pincehelységként, hiszen egy legalább ötször akkora területre költöztek át, bár ez nem azt jelenti, hogy bármit is romlott volna a színvonal. A skótok beköltöztek az Anker közbe és megnyitották Budapesten is a híres Brewdog franchise pubját, így végérvényesen és letörölhetetlenül felkerült a város a nemzetközi sörtérképre. Azonban az is kiderült, hogy ide nem mi, átlagfogyasztók fogunk járni, hiszen nem mi vagyunk a célcsoport, nem hozzánk szabták ezt. Ebből lett is jó nagy vitatéma. És hát az év nálam abszolút befutója a KEG Sörművház lett, akik olyannyira berobbantak, hogy letaszították a trónról a Dezsőt azzal (is), hogy több sörös esemény van náluk, mint a Dezsőben. Ezt 1 évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy megtörténhet. Arról nem is beszélve, hogy a sörcsapok számát tekintve is rögtön felvették a kesztyűt.

Csináljunk sörfesztivált, mert az tuti biznisz

Ez volt az első olyan év, hogy masszívan szelektálni kellett melyik sörfesztiválról írunk és megyünk el. Brutális mennyiségű sörfesztet szerveztek nem csak a fővárosban, hanem országszerte. A többségén érezni lehetett, hogy egy lelketlen bevételi forrást látnak csak benne a szervezők, viszont szerencsére voltak igazi élményfesztiválok is. Kezdjük inkább ezekkel!

Aki most kapcsolódik be a sörös életbe az csak hallomásból ismerheti a sörfesztek első fecskéjét, mindennek a kirobbantóját, a Főzdefesztet. Én minden évben kicsit azt keresem, ami ott volt, valamikor még a köztes időszakban. Mindenki haverozni is ment ki, nem csak a sörök miatt. Élmény volt kijárni. Idén kicsit újra ezt éreztem a BPBW bandájának köszönhetően, hiszen leraktak az asztalra egy olyan nemzetközi szinten is elismert sörkóstolásra kihegyezett rendezvényt Budapesten, ahol a magyar főzdék inkább csak tölteléknek voltak jelen, hiszen a világ minden tájáról érkeztek főzdék és olyan söröket lehetett inni, amiket azelőtt sohasenem lehetett itthon (sőt olyan is volt, amit akkor még máshol sem). Rettentő jó volt a hangulat, ott igazán bele lehetett kóstolni (a sörök mellett) abba, hogy milyen is az, ha „fullba nyomod a KRAFTot”. Ezzel át is térnék a KR4FT sörfesztre, ami szintén zenész. Kimentünk egy nyugis péntek délutánon és mindenki ismert mindenkit, rengeteg külföldi főzde volt jelen, igazi osztálykirándulás hangulata volt csak profi szervezésbe csomagolva.

Azért nem csak ezek voltak, amik örömmel töltötték el a szívemet, hanem a Serfőzős fesztek is hozták a szokásos családias jellegüket, csak hát nem emelték a szintet tavalyhoz képest. Volt újra Budavári sörfeszt is, ami egy bíztató jel. Bár alapvetően nem a sörkínálat bűvölt el minket, de mindig szeretünk ott lenni, mert megvan a hangulata. Voltak még ígéretes vidéki sörfesztek is, azonban arról nem nagyon tudok nyilatkozni, mert azokon nem vettem részt.

A végére hagytam a legalját. Erre nem is vesztegetnék sok karaktert, de sajnos beszélni kell arról a problémáról (amiről majd a következő bekezdésben is fogok), hogy egy kicsit már az van, hogy mindent megpróbálnak eladni a sörök iránti érdeklődéssel és ha valaki ezt szóvá teszi, akkor nyilván megpróbálják megmagyarázni, hogy mindenki hülye (vagy nem is válaszolnak). Sajnos ez nem túl jó irány, de azt szokták mondani, hogy amíg igény van ezekre a rendezvényekre is, addig lesznek.

Szép(?) új világ

Az előző témakörben már elkezdtem bontogatni a témát, hogy nem biztos, hogy minden a jó irányba halad sok esetben. Nagyon sok jó dolog történt, amik közül azt emelném ki, hogy a kisüzem és a nagyüzem között már nincs az a feszültség, ami régebben volt. Vannak együttműködések (KROIS-Heineken; Horizont-Carlsberg) és már nincs az az ujjal mutogatás. Ennek kell lennie az iránynak, mert tény és való, hogy üzletileg ellenfelek, de nem ugyanarra lőnek és nem is ugyanazzal a lőszerrel. Aztán azt is öröm látni, hogy sok sörfőzde felnőtt és már nem hipszter lázadóként élik a mindennapokat, hanem van tervük és használják a rendelkezésre álló eszközöket is (köztük minket is).

Azonban nem minden szép és jó. Még mindig kismillió megfogalmazás létezik a kisüzemi sörökre, ami nem egészséges, mert én magam is csak értetlenül kapkodom néha a fejemet a fogalmak hallatán. Kisüzemi, kézműves, multi, kraft, nagyüzemi. Mi is az igazság? Nem most fogom ezt megfejteni, de egyértelműen ki kell találni hogyan nevezzük nevén a dolgokat, mert így azok akik szeretnének becsatlakozni a különleges sörök csodálatos világába nem fognak tudni eligazodni rajta.

Ez mellett pedig ott van egy olyan tényező is, hogy ez a sör biznisz olyan, mint egy család. És mint a családok többségében a testvérek sem mindig ugyanannyira felnőttek, mint mások. Ez pedig abban nyilvánul meg, hogy mindenki mást mond. Ami megint csak nem mozdítja előre azt, hogy valaki megértse miért is éri meg kifizetnie 3 deci sörért 1000 forintot. Vannak, akik azt mondják, hogy akinek nincs pénze rá az igyon Kőbányait és kussoljon, vannak viszont azok akik értelmesen próbálnák elmagyarázni, hogy nem mindig kell ennyit kiadni egy sörért, ettől is különlegesebb lesz. Ezt szintén rendbe kellene tenni, hogy egyről a kettőre léphessünk és egyre nagyobb és népesebb legyen a család köré épült rokonság. Nevezzük a rokonokat egyszerűen fogyasztóknak.

Hamarosan jön egy másik évösszegző cikk is, ami rólunk és rólatok fog szólni, hogy mi történt idén velünk és mire vagyunk igazán büszkék vagy éppen kevésbé büszkék.

Jó év volt ez a 2018 minden hülyeségével együtt. Úgy gondolom, hogy sokkal több jó dolog történt, mint ami probléma kiütközött. Ha ezt az irányt tartja a sörszcéna, akkor remek 2019 elé nézünk és mi nyilván azon leszünk, hogy lealább ilyen intenzitással vessük bele magunkat a sörbe jövőre is!

2018 Szűretlen. Fejlesztette: Totel