Amarillo, Chinook, Columbus, Simcoe komlókkal és füstös ízű lapsang souchong teával készült fekete IPA.
A sör története: "Ez egy nagyon hosszú sztori lenne, maradjunk annyiban, hogy a tintahal-tintás kísérletek nem hozták a várt eredményt. Visszajelzés: túl sok."
Teszt
Update: Nem tudom, hogy sikerült a Ghost Dogot fekete IPA helyett porternek keresztelnem, elnézést érte. A vélemény egy jó része viszont még mindig tartja magát, nevezetesen az, hogy a kóstoló után ennyi idővel is megkapjuk a füstös illatú, fekete folyadékot, aminek ízében (főleg az elején) már jobban felfedezem a komlókeserűt, viszont a többi részét változatlanul a füst és a maláta uralja. Mostani kóstolásnál valahogy nem éreztem a teás komponenseket, viszont a sokadik kortynál már a füst sem volt annyira extrém, a szám valahogy megszokta és a fekete IPA sima, kesernyés és krémes ízére is engedett fókuszálni. Mindenesetre egy eléggé határokat feszegető, mégis nagyobb közönségnek is jó szívvel ajánlható sörről van itt szó, igyuk akár IPA-nak vagy porternek.
Történelmi információ következik: A Lapsang Souchong ősi kínai teatípus. A szó jelentése füstös alfaj, mivel készítése során a tealeveleket fenyőtűz fölött füstölik meg, így kölcsönözve a teának egy jellegzetes, füstölt sonkás karaktert. A technológiát a Wuyi hegyekben fejlesztették ki, mikor a tea utáni keresletet a folyamat felgyorsításával, vagyis tűz fölötti szárítással próbálták kielégíteni.
Kevésbé történelmi információ következik: Ez a tea stoutba, porterbe vagy bármilyen barna sörbe oltva mocsokmód elvetemült produktumot képez. Általában a legjobb értelemben.
Aki kóstolt már Dimbo sört, az tudja, hogy a srácok nem hogy nem riadnak vissza az elmebeteg ötletektől, egyenesen azokat keresik. Most a választásuk a fent említett Lapsang Souchongra esett, no meg egy kis Chinook komlóra, ha már fenyő van a buliban. A Ghost Dog, vagyis a végeredmény egy éjfekete porter lett, aminek már az illatából is árad a füstös tea jellegzetes aromája. Ízre is olyasmi ez az ital, mintha a Souchongot egy sörrel főzték volna le: itt is a füst, a tea és a pörkölt maláta határozza meg az ízt, de utóbbi csak szolidan. Enyhe keserűség a fent említett Chinooktól van a főzetben, de ez egyértelműen nem a komló bulija.
Aki nem biztos abban, hogy szereti-e ezt a sört, főzzön egy fent emlegetett teát. Ha az bejön, a sört is imádni fogja. Ha nem, akkor több marad nekem.
