A Heumann pincészet Syrah boroshordóiban spontán erjedéssel készített wild ale. A főzet a Bevog 2018-as "The Who Cares for Beer Festival"-ján debütált.
TESZT
Na tessék! Nemrég jött ki a cikkünk a sörbe oltott borokról, és a MONYO máris villantott ezen a téren egy nagyot. Végre itthon is útjára indította ugyanis a Terroir sorozatát, melynek lényege, hogy a sörökön keresztül mutassa be a magyar borvidékeket, ezzel létrehozva egy kuriózumot, ami csak itthon készülhetett és készülhet el. Persze az, hogy hogyan applikáljuk bele a borászatok eszenciáját egy sörbe és egyáltalán milyen sörről beszélünk, az tételenként változik.
A sorozat nyitó tétele a Bevog idei fesztiválján már bemutatott, de itthon még újdonságnak számító villányi Heumann pincészet syrah-hordóiban érlelt, a szőlőtörköllyel beoltott spontán erjesztésű sör volt. A MONYO-tól lassan már megszokhattuk, hogy szeret a borászokkal összedolgozni (elég itt a brutálisan jól sikerült tokaji hordós Anubisokra, vagy a kevésbé kiemelkedő szőlőseprővel összerakott kísérleti sörre gondolni), de ilyen vállalkozásba most csapott bele először. Itt ugyanis nem egy kész sör kap hordót vagy szőlőt, hanem a malátás-cukros sörlébe kerül syrah törköly, melynek felületén lévő mikroorganizmusok végzik el az effektív sörgyártást, körülbelül úgy, mint az ókori időkben.
Az egyébként elég borsos áron kapható palacktól elsőre tehát nem igazán tudtam, mit várhatok. Maga a palackforma és a parafa dugó valami igazán különlegeset és ünnepit ígért, de a más sörökön jópofa grafika itt nálam sajnos nem talált be, sőt, kicsit rontotta is a prémium összképet. Szerencsére azonban kb a címke az, amihez bármennyire is hozzányúlnék. Maga a beltartalom ugyanis gyönyörűen hozta a sör és a bor házasítását, sőt, megkockáztatom, az egyik legprofibb főzet, amit a pesti főzdétől eddig kóstoltam.
A – stílszerűen borospohárba – kitöltött sör közepes habbal fogadja az érdeklődőt, borostyán színéhez pedig már az illatban is boros és barrique hordós jelleg társul. A korty pedig valami fenomenális. A sör vállaltan a belga savanyú sörök és a bor világa között egyensúlyoz, teszi mindezt úgy, hogy az íz sosem megy át túl savasba, legfeljebb annyira, amennyi a syrah-ra is jellemző. Az összhatás inkább lágy, de masszív, hosszan tartó, végén kissé édeskés és végig egyértelműen boros. Mi több, a korty közepén nem csak a boros karakterek jelennek meg, de konkrétan és tisztán ki lehet érezni a syrah keleti fűszeres-vörösbogyós jellegét. Külön érdekesség emellett, hogy a palack alján nyugvó sűrűjét sem érdemes kiönteni, hisz itt még intenzívebb a kettősség, ami tökéletes egységet alkot.
Mivel nem csak, hogy a borokat is kedvelem, de egyik kedvenc szőlőfajtám épp a vitatott hazájú syrah, talán enyhén elfogult vagyok a sörrel kapcsolatban, de akinek van valami enyhe borissza beütése (főleg a vörösek esetében), annak ezt a sört bizony fel kell vésni a bakancslistára. Eddig kóstolt hazai tételek közül egyértelműen a Brew Your Mind Generation Red-je áll legközelebb az írásom tárgyához, de nagyon remélem, ez a kéttagú csoport még jócskán bővülni fog, hiszen iszonyatos potenciál van a borászok és a sörfőzők összefogásában. Tehát kedves MONYO: még ilyet!
