Citra, Mosaic és Galaxy komlókkal készült IPA.
A sör története: "A so 2013 nevű sörrel vissza szerettünk volna térni a Dimbo Lab kezdeteihez, és csinálni végre egy oldszkúl, még véletlenül sem "finom balanszokkal rendelkező" IPA-t. Visszajelzés: so 2013."
Teszt
Rendben: sztoikus arckifejezést fel, csak elegánsan!
A Dimbo-hét kóstolócsomagjában figyelt egy sör, pixel-grafikával (gamereknek kötelező) és So2013 felirattal. Pohárba töltve az IPA masszív, tartós habot képzett, színe a sötét borostyán és a barna árnyalataiban játszott. Illatában az alapipákra jellemző karamelles malátásság és komlós citrusosság dominált, ízében szintén ezek a fő jegyek köszöntek vissza. Bővebben eleinte az égetett cukor és a tea íz a meghatározó, majd ezt lassanként átveszi a citrus, a virágosság és a komló keserűsége. Összességében állíthatjuk, hogy egy igen szépen kivitelezett, amerikai stílusú IPA-t kapunk a pénzünkért. És ezt eddig bírtam!
A So2013-ra ugyanis képtelen vagyok csak sörként tekinteni (bár már így is megállná a helyét). Ez egy olyan főzde 7. söre, aki eddig még megszokott („normális”) stílushoz nem nyúlt, cserébe bemutatkozott egy, akkor még teljesen elborultnak számító savanyú sörrel, majd erre rátromfolt többek közt egy füstölt teás fekete IPA-val, egy komlóhangsúlyos porterrel és egy szőlős saisonnal. Ezek után egy megszokott ízvilágú, mindössze alap hozzávalókból összerakott IPA-t kidobni a piacra már nem csak sörfőzés, hanem performance art is. Mindezt pedig So2013 néven tenni kb egyenértékű a Banksy-féle öndaráló képpel. Nem tudom, mikor láttam utoljára ekkora kultúrpoént a belső köröknek, de imádom. Az pedig, hogy még ezt is sikerül igen jó minőségben megcsinálni, abszolút megkoronázza az egész gondolatot.
Ez a sör olyan, mint a nagy, időtálló filmek: mindenkinek mást jelent. Aki a sörös világról mit sem tudva veszi le ezt az IPA-t a polcról, az kap egy könnyen érthető, de nagyon eltalált főzetet a megszokott ízekkel. Aki viszont tisztában van a Dimbo eddigi söreivel, emellé kap egy pimasz és imádnivaló gag-et is, ami mintha csak megmutatná, hogy „normális” sört is tudunk mi csinálni, csak a vadulás izgalmasabb.
