Edukációs cikksorozatot indítunk nem kisebb céllal, mint az egyre növekvő sörszerető réteg kinevelésére. Az első cikkben a sörfajták csoportosítását vizsgáljuk meg erjesztés szerint. Nagyjából ez a sörismeretek alfája és omegája.
A sörforradalom jelenleg a virágkorát éli Magyarországon. Egyre jobban pezseg a sörös élet, a fesztiválok száma pedig évről évre növekszik. Már ott tartunk, hogy minden hétre jut egy olyan esemény, amit érdemes csekkolni arról nem is beszélve, hogy körülbelül ilyen rendszerességgel jönnek az újabbnál újabb sörpremierek is.
A választék hihetetlenül nagy lett. Az egyszerű sörkedvelő már egy nagyáruházban is olyan szituációban találhatja magát, hogy azt sem tudja, hogy mit emeljen le a polcról. Ahány ember, annyi szokás! A következő cikksorozatunkkal ebben szeretnénk útmutatást nyújtani az alapoktól az egészen extrém elborulásokig, hogy mindenki átfogó képet kaphasson a sörökről és ez alapján megtalálja azokat típusokat, amiket jó szívvel fog a kosarába pakolni.
Lássunk is neki! Az első részben erjedésük szerint csoportosítjuk a söröket. Ebből a szempontból három nagy csoportot különböztethetünk meg: alsó, felső és spontán erjedésű. Ezen felül pedig beszélhetünk még hibrid sörökről is, amiben kombinálták a technikákat.
Alsó erjesztés (lager)
A legelterjedtebb csoport. Legismertebb típusa a Pils, mely az elsők között lett sikeres ebben a kategóriában. Mellette nevezetes még a Bock, mely a XIII-XIV. században született meg Alsó-Szászországban. Az erjesztés során az élesztő a sörlé aljára süllyed, jellemzően alacsony hőfokon megy végbe a sör erjedése (6-8 ˚C) majd ezután további ászokolás[1] szükséges melyet 0-3 ˚C körüli hőmérséklet jellemez.
Alsó erjesztésű sörtípusok: Pilsner, Bock, Helles, Schwarzbier, Kellerbier, Oktoberfest
Felső erjesztés (ale)
A legismertebb felső erjesztésű sörtípus az ale, brit sörfajta. Színét tekintve az egészen világos sárgától a rubinon át a feketéig (stout) terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8% közé tehető, de a kisüzemi stout-ok például jóval meghaladhatják a felső határt. Az alsó erjesztésű sörökkel ellentétben itt az élesztő az erjesztés során a sörlé tetején lebeg. Szobahőmérsékleten erjed körülbelül 10-21 ˚C-os tartományban. Pont emiatt házi sörfőzőknek ideális első sörnek a típus, ugyanis nem igényel „speciális” felszerelést ellenben egy alsó erjesztésű sörrel.
Felső erjesztésű sörtípusok: India Pale Ale (IPA), Mild, Stout, Porter, Saison, Pale Ale, Bitter Ale, Brown Ale
Spontán erjesztés (lambic)
A legősibb (és talán legkülönlegesebb) még ma is létező sörtípus. Az alsó és felső erjesztésű sörökkel ellentétben itt az erjesztési folyamat teljesen spontán, vagyis a levegőben élő mikroorganizmusok hatására erjed. A főzést követően évekig tölgyfahordóban érlelik, ahol az erjedés folytatódik. Egy hagyományos lambic sör elkészülése minimum három évet vesz igénybe. Magyar kisüzemi lambic sör nincs jelenleg a piacon, de idő kérdése és meg fog jelenni a MONYO jóvoltából. Itthoni viszonylatban a legelterjedtebb ilyen típusú sör a Mort Subite – Kriek Lambic.
Spontán erjesztésű sörtípusok: Lambic, Mars, Faro, Gyümölcs
Hibrid
A hibrid eljárással készülő söröknél jellemzően keveredik az alsó és felső erjesztés egy-egy eleme. Ilyen típus például az Alt vagy Altbier, mely Düsseldorf-ból származik. Az Altbier felső erjesztésű sört mégis hosszú heteken át ászokolják alacsony hőmérsékleten. Az itthoni kisüzemi viszonylatban a Horizont Brewing rendelkezik altbier-el, egész pontosan a Günther Von Düsseldorf-ot kell keresnie annak aki kipróbálni. Ők így jellemezték:
"Az altbier egy sötétrézszínű, majdnem barna hibrid sör, felsőerjesztésű, ettől kellemesen gyümölcsös (mondjuk csipkebogyót kell elképzelni), viszont február óta lagereljük, azaz hűvösen pihen, ettől teljesen tiszta és összesimultak az ízek."
Hibrid sörtípusok: Búzasör, Witbier, Altbier, Kölsch, Szezonális sörök, Rauchbier
A cikksorozatunk következő részében mélyebben is bele fogunk merülni az alsó erjesztésű sörök jellegzetességeibe, megfűszerezve az egyes típusok történelmi áttekintésével.
[1] Utóerjedés. A főerjedés után a sör még fogyasztásra alkalmatlan ezért van szükség az ászokolásra. Célja a sör érlelése, ízének finomítása, szén-dioxiddal való telítés, maradék erjeszthető cukrok erjesztése.
