A sörvacsorák reneszánszukat élik manapság és ezek már nem mondhatóak kísérletezésnek, hanem egy elég szépen egymáshoz passzoló menüsornak. Mi is rákóstoltunk és jó szájízzel távoztunk.
Tavaly eléggé berobbantak a köztudatba a sörvacsorák, mint a sörgasztro következő lépcsője. Én a sörgasztro felvirágzását a Sörszövetség Sör Mi Több kezdeményezésével egy időre datálom, de azóta szerencsére rengetegen felismerték a lehetőséget ebben a vonalban.
Eddig nem volt nagy tapasztalatunk a sörvacsorákban, így eleget tettünk egy meghívásnak és elmentünk a Krak'n'Townba megnézni az ő olvasatukban hogyan néz ez ki, amikor a Yeast Side söreivel párosítják az étkeket.
Lados Péter képviselte a főzdét a Yeast Side részéről és ő kalauzolt minket az este folyamán. Elmesélte a sörfőzde történetét, hogy Jászapátiban gyakorlatilag rebrandelték a korábbi Lados sörfőzdét és abból született meg a Yeast Side.
Már jött is az első fogás.
Az első fogás a Sörszövetség 2017-es sörkorcsolya versenyének egyik befutója volt. Banánkenyér, citrusos kecskesajt-krémmel és lazaccal, amihez a Das ist side bajor búzasört párosították. Rettentően szépen harmonizáltak az ízek és a sör is remekül illett hozzá. Teljesen egy szinten volt a sör az étellel.
A második fogás: Wasabis gyömbéres popcorn puliszkával, malaccsászárral, királyrákkal. Mindehhez egy grapefruit IPA, a Fruitside volt társítva. Kicsit tudathasadásos, mert szerintem kicsit sok íz volt egy fogáshoz, a királyrák nélkül is tökéletesen elég lett volna. Nem feltétlenül ezt a sört választottam volna hozzá, nem passzoltak az ízek, nem volt meg a sörben az a plusz, ami ízben hozta volna az étel szintjét. Hozzáteszem a rák nem az én világom, de maga a kaja remek volt.
Aztán jött az én első kedvencem. Koreai kacsanyak-burger sült zellerrel, édesburgonyával és algás uborkasalátával, mellé pedig egy amerikai pilsner, a Westside. Az eddigi legjobb párosítás a „burger” és a pilsner. Teljes összhang van a kaja és a sör között. A burgert akár édesburgonyával, akár az algás ubisalival kóstoltam, mindenhogy illettek egymáshoz is és a sörhöz is. Nagy plusz, hogy az algás ubisali egyszerűen zseniális volt önmagában is.
Elértünk a főételhez, ami a csúcspont volt, egyszerűen parádés. Dark lageres és meggysörös omaha marhatarja, hagymás törtburgonyával es ceruzababbal hozzá pedig a Darkside, ami egy barna láger. Omlós, remek hús és tekintve, hogy alapból is barna sörrel volt elkészítve még inkább passzoltak az ízek.
A desszert nekem teljesen off volt. A sörben túl sok menta van, nincs teste (pontosabban van, csak a rengeteg menta elnyomja azt), ami azért egy stoutban nem árt ha van. A nyalóka meg szimplán csak nem az én világom.
Az utolsó fogásnál pedig a kaja olyan szinten elvitte a prímet, hogy az egyébként kedvenc sörstílusom, az IPA sem ért fel hozzá. Ezt leszámítva szépen harmonizál a kettő együtt, a mangohoz tökéletesen megy az IPA, csak hát a gorgonzolás sajttorta mangóval és földimogyoróval kicsit ütősebb.
Összességében az egész vacsora remek volt, még azok a fogások is, amik nem passzoltak teljesen a sörhöz. Az este végére, nagyjából a főétel első pár falatjára, már tele lettem, ezért külön öröm nekem, hogy nem csak finom, de laktató is volt a vacsora. Mindenkinek érdemes legalább egyszer kipróbálnia a sörvacsora műfajt, főleg a Krak’n’Townban, hiszen az ételek eddig is remekek voltak, most pedig még sör is társul mellé. Köszi a lehetőséget!
