Sörfőzde leírása a sörről
A Soulty első főzetével kapcsolatban nagyon sok olyan visszajelzést kaptunk, hogy jó-jó, de nem elég karamellás, nem elég testes, nem elég sós. Alapvetően nem is volt célunk egy 10% feletti tripla laktózos portertől elvárható aroma- és ízvihar létrehozása. Hiszen mégiscsak egy 4,3%-os könnyed, egész estésnek szánt sörről van szó.
De meghallgatva a véleményeket úgy döntöttünk, hogy egy kicsit módosítunk a recepten. Így született meg a Soulty új változata, ami magasabb alkoholtartalmú, testesebb és sósabb, mint az elődje. Változtattunk a malátaösszetételen, a cefrézésen és az élesztőn is. Az eredmény egy 5,7%-os, malátásan karamellás, határozottan sós sör lett, amiből azért még lecsúszik pár korsó egy este. Viszont továbbra se számítson senki egy aromával megtolt, laktózzal felturbózott, 10% feletti sörökre jellemző tulajdonságokkal rendelkező sörre.
TESZT
„A porter a kor népszerű sörfajtájából, az édes barnasörből fejlődött ki körülbelül 300 éve Londonban. Számos alkalommal ment át további átalakuláson a technológia és az összetevők fejlődése, valamint a fogyasztói szokások változásai miatt. Nagyon népszerűvé vált az 1800-as években, és széles körben exportálták, de az I. világháború környékén a népszerűsége hanyatlani kezdett, és az 1950-es években ez a sörfajta el is tűnt. Az 1970-es évek végén, a kézművessör-korszak kezdetén élesztették fel újból. A neve állítólag onnan származik, hogy közkedvelt volt a londoni munkásosztály azon tagjainak körében, akik különféle mindennapi hordári-szállítási feladatokat végeztek. Számos regionális változata született az idők során, és minden stout elődjeként tartják számon (amelyeket eredetileg „stout porternek” hívtak).”
Megjelenés: Sötétbarna opálos szín, gyorsan tovatűnő hab.
Illat: Édesen malátás. Érezni egy kevés sós jelleget, ami keveredik a karamellás illatokkal és a háttérben még előbukkannak kávés, rumos jegyek is.
Íz: Közepesen testes. Malátásan édes, ami mellett a sós ízek is kellőképpen jelen vannak. A kortyban végig keveredik a sós és az édes, de csak utána jön ki a „sóskaramellás” ízvilág.
Összbenyomás: A Soulty előző verziójához korábban volt szerencsém, azzal kapcsolatban nekem az volt a véleményem, hogy lehetne jobban karamellás és sós is, nem adta ki annyira azt az ízt, amit úgy vártam. Ez az új verzió határozottan jobb lett. Tényleg szépen keveredik végig a kortyban a két véglet, ami mégis harmóniában van és a korty után ott marad a szájban egy kellemes sóskaramellás íz. Valóban elbírna még testet vagy akár laktózt is, de nekem nem hiányzik jelen esetben egyik sem. Lassan kortyolgatva így is sok arcát meg tudja mutatni a sör. Egy kóstolást mindenkinek megér, főleg, ha a sós karamell a kedvenc süteményeink közé tartozik.