Project Series harmadik szereplője, egy testes búzasör alapra felépített, erdei gyümölcsös sour ale.
Teszt
Hiába no, nem lehet megúszni a limitált szériát manapság. Azzal, hogy ez jó vagy rossz, már külön foglalkoztam, de most legyen elég annyi, a Hopfanatic is már a 3. kísérleti sörét adja ki a Project Series keretében. A választás ezúttal a nemrég felkapott aztán a télre kicsit hanyagolt savanyú sörre esett, pontosabban egy bogyós gyümölcs ágyon érlelt sour ale-re.
A címke a Christmas Hoppudinghoz és a Jindillihez hasonlóan fekete-fehér, egyszerű, sőt nekem talán először kicsit túl puritán is. A sör ehhez képest egy dekoratívabb jószág: narancsvörös, gyümölcstea színű folyadékot kapunk, kis habbal. Az illata nem rejti véka alá az erdei gyümölcsöket, mint ahogy az íze sem. A bogyóknak azonban (szintén a névhez hűen) a nyers, kissé éretlen fanyarsága dominál, savanyú tekintetében főleg a korty végén. Nem kell azonban szájösszerántó savakat várni, a főzet inkább gyümölcsösen kesernyés. Persze azért a sör alap is megmutatkozik: végig követhető a malátás alap jellegzetes íze, mint ahogy a búzasör (mert ilyen alapot kapott a gyümölcs) élesztője is. Az íz kavalkádban a nyilvánvalón túl megbújnak még citromos, almás és meggyes jegyek is, no nem a gyümölcsök miatt kis cefrésség, ami bár leírva furának tűnik, nem negatívum.
Korrekt sört kapunk tehát a Sour Side képében, ami pont annyit teljesít, amit a palackon vállalt. A fanyar ízek kedvelői és a „nem sörös” sörfogyasztók rákaphatnak, de bárkinek merem ajánlani, aki egy gyümölcsös desszertre vágyik a nem édes fajtából.
