Pénteken megnéztem én is magamnak a Dreher sörgyárbulit helyettesítő rendezvényt, a Dreher165 Napokat. Kellemeset csalódtam a 165 év ünneplését záró rendezvényben, de azért némi keserű szájízzel távoztam.
Azt már korábban megénekeltem, hogy a Dreher idén szakít a hagyományaival és a DreherFeszt helyett kultúreseményt szervez a sörgyárban. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy 3 napon keresztül várták a látogatókat, akiket körbevezettek egy kiállításon, ahol a régi relikviák mellett a plakátkversenyre beérkezett pályaműveket is meg lehetett nézni, illetve egy itt debütált promófilmen lehetett megnézni a Dreher történetét. Ezt még két napirendi ponttal egészítették ki, a régi pincerendszerbe lehetett lenézni és a végén meg lehetett kóstolni két kísérleti sört a többi Dreher termékek mellett.
Alapvetően nem vagyok oda ezekért a tiszteletkörökért, amikor a gyárban vezetnek körbe és regélnek a történelemről, egyszerűen csak ez nem köt már le. Már a túra indulásakor azt vártam mikor kóstolhatom meg az új söröket. A több mint 1,5 órás túra végén viszont elégedetten csettintettem, kifejezetten kellemes csalódásnak éltem meg, rettentő jól volt megkomponálva. Konkrétan annyira, hogy a végén a sörkóstolás része volt a legnagyobb csalódás...
A tényleg rettentő felkészült túravezetés után sajnos arcon csapott a magyar valóság a csapoknál. Egyrészt olyan flegma kiszolgálásban részesültem, amit még a 4-es 6-os kocsmákban is megirigyelnének. Amikor kikértem a két „új” sört, akkor összecserélték a söröket, csodálkoztam is, hogy mennyire semmi köze az IPA-nak az IPA-hoz, mire kiderült, hogy tényleg semmi köze hozzá, mert az nem az. Ez akár még nekem is felróható, hogy nem figyeltem a kezeiket, mint egy utcai vásárban, ahol „itt a piros, hol a pirost” játszanak. De az azért hardcore volt, hogy, amikor megkérdeztem, hogy van-e Félbarna Hidegkomlós, akkor azt se tudták mi az... Elkezdtem magyarázni nekik, de mondták is, hogy nekik ez tök új infó, még sose hallottak erről a sörről.
Miután a negatív részét leírtam a dolognak azért a söröket is említeném még, bízva abban, hogy az egyik a boltok polcain köt ki a Dreher jó szokása szerint. Mindkettő fantázianéven futott. A Kalandor IPA kifejezés egy IPA-t takart, ami kb a tavalyi DreherFeszt-es Bombay IPA továbbfejlesztett változatának hatott. Kellemes, karakteres, volt benne anyag. A másik sör Fúzió néven futott és egy teás pils-t jelentett a valóságban. Szerencsére nem volt nehéz eldönteni melyik a befutó nálam, mert a teás cucc olyan volt, mintha egy hideg sörbe mártogattak volna egy teljesen kifacsart, hideg teafiltert. Több újdonság most nem volt, ez a rendezvény nem arról szólt most.
Összességében azért tényleg többet kaptam, mint amire számítottam. A programok jók voltak, a túravezetők profik voltak, a kiállítás informatív volt. Nekem a videó kicsit hosszú volt, onnan már csak a popcorn hiányzott. Illetve a végén éreztem teljesen feleslegesnek a sörözés és vendéglátás részét, mivel kevesen voltunk teljesen lelketlen-kihalt volt az egész, már csak a szél fújta szalmabálák hiányoztak.
