Main Area

Már 2 szintes a sörtáska!

Lassan meg sem tudom számolni, hányszor foglalkoztunk már a Beercase sör meglepetéscsomagokat biztosító, havi előfizetéses rendszerével, de valahogy mindig tudnak újat mutatni.

Talán már senkinek nem kell bemutatnom a Beercase rendszerét, azonban a formalitások miatt mégis megteszem: az ország első, sörökkel foglalkozó, havi előfizetéses meglepetéscsomag-küldő szolgáltatásáról van szó, ami már több mint egy éve szállítja a megunhatatlan sördobozokat országszerte. Persze a folytonos újdonság garantált, hiszen a Beercase-nél mindig igyekeznek a havi pakkot úgy összekészíteni, hogy abba férjen bele a hazai top főzdék pár friss találmánya, 1-1 régi, jól bevált recept, na és jó néhány külföldi, itthon szinte beszerezhetetlen tétel is. Ezek összetétele eddig többé-kevésbé lehetőségfüggő módon változott, azonban itt ütötte fel fejét az első újítás.

Mostantól ugyanis a menetrend állandósulni látszik, hisz negyedéves leosztásban 3-ból 2 csomag egy nagynevű, külföldi főzde munkáját tálalja fel (ez gyakorlatban 4 sört jelent a külföldi főzdétől és 4-et a hazai érdekességek közül, lást lentebb), a harmadik pakk pedig a „Mester a táskában” néven érkezik, benne egy hazai főzde termékeivel és a sörfőző más főzdéből származó, kedvenc söreivel.

Persze, mivel a táska a beergeekeknek is kedvezni akar, a 8 sörös lebontásban néha sikerül olyat is beválogatni, ami a sörfanok jó részét a Mekkába küldi, az ismerkedni vágyók nagy részét viszont lefagyasztja (lást szintén lent a Collective Arts Fruited Sour és a Siren Ristretto Negroni fejezeteknél).

Nos, egy kis ötletelés és közvélemény kutatás után a Beercase ezt is áthidalta, ugyanis mostantól beindul a Beercase Beermate verziója is. Ez a változat gyakorlatilag egy ugródeszkát biztosít azoknak, akik a bolti cuccok után megnéznék maguknak, mit tud a kraft. A dobozt ez esetben egyértelműen a világos sörök uralják majd, ráadásul itt több helyet kap bemutatkozásra 1-1 főzde alapválasztéka. Nem az extrém ízvilág, hanem a jól érthető és jól csúszó sörök kerülnek előtérbe.

 

A veteránoknak pedig természetesen még mindig ott lesz az "ereszdelahajam" változat a szokásos sörkülönlegességekkel, ami innentől Beerlover néven fut.

De eleget beszéltem az általánosságokról, úgy is mindenki arra kíváncsi, például milyen kaliberű söröket sűrítettek bele a karton aktatáskába a válogatásért felelősök. Nos, jó hírem van, hiszen hála a Beercase stábjának, nem csak 1, de egyenesen 2, külföldi főzdével foglalkozó havi pakkot is végigkóstolhattam.

Június – Collective Arts Brewing (CA) csomag

A júniusi csomag le sem tagadhatná a nyarat, hiszen 2 könnyű ale, 2 savanyú sör és 4 frissítő IPA kapott benne helyet, ezek közül pedig szokás szerint 4, a hónap témáját adó és már a BPBW-n is tündöklő, kanadai Collective Arts keze munkáját dicséri.

UGAR – Fake Your Pils

A kóstolást mégsem a távoli vendéggel kezdem, hiszen az Ugar „hamis pilsnere” (ami gyakorlatilag golden ale), adja magát nyitósörnek. Jó választásnak bizonyult: gyönyörű arany szín, citrusos komló illat és könnyű, üdítő íz fogad. Nagy találmány a sörfeszteken „sima világos sört” rendelők kielégítésére, de szerencsére a sörös arcok számára is van benne annyi anyag, hogy jól csússzon a napon. A pilsnél azért picit testesebb a cucc és a citrusos hatásért felelő komló sem lett kispórolva belőle.

 

Collective Arts - Saint of Circumstance

Következhet az Ugar „párja”, a kanadaiak blonde ale-je, aminek már a címkéje is figyelemre méltó. A Collective Arts név ugyanis nem vicc: a sörrel együtt a dobozon feltüntetett műalkotásokat, sőt esetünkben még egy hozzá illő zenét (Lanikai – Motor Inn) is kapunk, mindkettő hozzátesz az élményhez. Ami a sört illeti, illata úgyszintén a citrusokat idézi (bár visszafogottabban, mint az Ugar műve), íze viszont fullba tolja ezt a jelleget. Ez a vékonyabb, ivós testhez jól is passzol, a kint uralkodó kánikulához pedig egyenesen kiválóan. Nem egy hajmeresztő párosítás, cserébe elegáns, üdítő és laza.

 

HopTop & Morebeer (NL) – Pear Pressure

Ez a sör szintén az idei BPBW-hez kötődik, azonban mikor csapra verték az első hordót, épp nem voltam a megfelelő helyen. Ezt a hiányosságomat végre pótolhattam, hiszen a magyar-holland kooperáció is helyet kapott a dobozban. A sörön pedig nincs mit ragozni, itt pontosan azt kapjuk, amit a címke ígér: valódi vilmoskörte ízt, ami sörbe oltva kellően fanyar és kellően könnyű, hogy sokkal jobban csússzon a nyáron, mint a rostos körtelé. Gyönyörűen kivitelezett gyümölcsös sör, amivel még a savfóbiások is kísérletezhetnek.

 

Collective Arts – Sour (Dry Hopped w/ Peach, Passion Fruit & Raspberry)

A sör, amibe barack, maracuja és málna került, ráadásul az Untappd-pontszáma is gyakorlatilag 4-es az 5 pontú skálán, szinte biztos, hogy be fog találni nálam. És láss csodát, nálam a Sour lett a táska királya, méghozzá nem gyenge mezőnyben. A rózsaszínes italnak már az illata is hozza a lédús bogyós gyümölcsök képzetét, kortya pedig amellett, hogy krémes és közepesen (azaz erdei gyümölcsösen) savanyú, tisztán hozza mindhárom összetevő ízét. A trióból azért a málna vezet, de nem nyom el semmit, a sör pedig telt, sima és zseniális egészen az utolsó cseppig.

 

MONYO – Have You Ever Been To MONYO Grand?

Ha engem kérdeztek, zseniális húzás, hogy a MONYO az új főzdekocsmáját, a MONYO Grandot konkrétan az egyik sörével reklámozza. Ez a folyékony szóróanyag, egy bergamottos session IPA került ki a dobozból, majd kisvártatva a palackból is. A citrusfélét pedig le sem tagadhatná, hiszen már az illatból kiabál felénk, ízében pedig az egyetlen meghatározó jelleg a vékony, ivós test miatt. A végeredmény egy aromás, sőt enyhén fűszeres, könnyű IPA, aminél minden azon áll vagy bukik, szereted-e a bergamott ízét.

 

Yeast Side – Superside

A doboz utolsó hazai söre egyben a Yeast Side klasszikus New England IPA-ja is, amit nagy örömömre nem most kóstolok először. Visszatérni hozzá azonban mindig megéri, hisz ananász illata és gyümölcsös, néha őszibarackba áthajló íze mindig feldob kicsit. Nincs ez másként most sem, a sör még mindig lágy és kis várakozás után, kinyílt állapotában tiszta trópusi gyümölcslé hatást ér el, mind az íze, mind az állaga.

 

Collective Arts – IPA No. 9

A doboz legtanulságosabb tétele talán a kanadaiak brut IPA-ja, hiszen ez a stílus még mindig csak szárnyát bontogatja itthon, így pedig nehéz rámutatni, milyen a tankönyv szerinti brut IPA. Na de majd a tengeren túlról megmutatják. Meg is mutatták, a No. 9 ugyanis aranysárga, illatában az égetett cukor halvány jellege mellett ott a gyümölcs is, íze pedig egy kakasos nyalókától indul, míg végül egy grapefruitos, száraz befejezésbe fut ki. A citrusos íz ezen kettősséggel megtámogatva pedig egy izgalmas választássá teszi a Collective Arts ezt a művét.

Collective Arts - Ransack the Universe

A sor végére maradt a kanadaiak alapműve, a Galaxy, Victoria és Mosaic komlós IPA, a Ransack. Aki pedig egy ilyen felvezető után egy hagyományos, citrus trópusi ízvilágú IPA-ra számít kivételesen kivitelezve, az nem fog csalódni, a Ransack ugyanis tényleg ez. Illatában pár előző sörhöz hasonlóan a citrusosság dominál, íze pedig a fanyar gyümölcs uralkodó jellege mellett trópusi gyümölcsös vonásokat is mutat, nem mellesleg letisztult, telt és könnyű. Bónuszként pedig ehhez is jár háttérzene (Howard – Made Up My Mind), ami teljessé teszi a lazulós élményt.

 

Július – Siren Craft Brew (UK) csomag

A kanadai Collective Arts minimálhoz közelítő, művészi címkéit júliusban az angol Siren Craft Brew szecessziós üvegmatrica költeményei váltották, a sörök fő irányvonala azonban maradt ugyanaz: mik csúsznának jól a nyáron. Bár ennél a doboznál az időzítés miatt a hazai indulókat (Hoppá!Four Towers - SMASH Series! #2 Citra & Golden PromiseKrios - La GrisetteHopTop - Beet Blood és Fehér Nyúl - Sanzon Rural) nem tudtam végigkóstolni, már a külföldi palackok alapján is simán jól járt aki benevezett rá. Mondom is, miért:

 

Siren Craft Brew – Santo

Van néhány sörtípus, amit méltatlanul keveset látok még a szakboltok polcain is. Ilyen például az IPL is, az india pale lager, ami végső soron felfogható egy komlóval felturbózott alap alsó erjesztésű sörnek is. Ezért örültem különösen, hogy a Beercase gondolt rá, ugyanis a Santo éppen ezt a típust erősíti. Nem is akárhogy, hiszen a szalmasárga sör már erőteljes citrusos illatával is leszögezte, mire számíthatok és ízében is szállított mindent, amit megígért. Itt is tombol a citrus özön, kellően fanyar kortyvéggel, na meg a belekerült zabtól kissé simább és krémesebb, mégis mindenek felett üdítő sör jelleggel. Mindezt egyébként hosszan élvezhetjük, hisz az íz sokáig bent marad a szájban.

 

Siren Craft Brew – Soundwave

Az alap IPA ez esetben sem maradhatott ki, a Soundwave ugyanis a Siren legnépszerűbb főzete. Megkóstolva mondjuk ez nem is csoda, hála az arcba kapó trópusi illatnak, na meg a meglepően összetett íznek. A korty ugyanis egy szárazabb, intenzíven trópusi mixre hajazó benyomással kezd ami egy gyantás, édeskés, kissé mézes fináléhoz tart. A Soundwave csavar egyet a trópusi IPA recepten, lesimít pár élet és hagy emlékezetes élményt maga után.

 

Siren Craft Brew - White Tips

Az IPA és a lager házasításából született IPL mellett még egy furcsa mix, a belga witbier és az IPA keverékét adó white IPA is helyet kapott a dobozban. Ez esetünkben azt jelenti, hogy a sörbe narancs, lime- és grapefruithéj is került, aminek hatására a sör illatában maxon pörög a citrusolaj. A sör egyébként egy lesimult, belga búzás felütéssel indít, csak hogy aztán beinduljon a komlókeserű, a citrus és az enyhe fűszeres ízek tánca. Ha ittál már úgy witbiert, hogy hiányoltad belőle a komlókat, na ezt a sört pont ennek kiküszöbölésére készítették el. Ha pedig csak nyáron valami üdítő és izgalmas kellene, annak is kiváló.

 

Siren Craft Brew - Ristretto Negroni

A Siren záró brut IPA-jának neve talán magyarázatra szorul hiszen a Negroniról nem mindenki tudja, eszik-e vagy isszák. Isszák, méghozzá koktél néven, 1/3 gin, 1/3 rosso vermuth és 1/3 Campari elegyeként, ha pedig ezt fejben megpróbáljuk összehozni a kávéval és a sörrel, valami nagyon furcsa elegyre számíthatunk. Nos, ez a sör pont az. A citrusos komlókkal készült söralap az édesség kedvéért édesgyökeret, a színért hibiszkuszt, az íz miatt ribizlit és narancslevet, a koktél jelleg miatt pedig borókabogyót és koriandert kapott. Na és ehhez jött még hozzá a Rwandan Vunga kávé a maga fekete teás-narancsos jellegével. Követitek még? Ha nem, nem hibáztatlak. Elég ha a végtermékre figyeltek, ami egy cold brew kávé illatú, borostyán színű és iszonyat összetett ízű sör. Csak úgy repkednek a rózsavízre, narancsra, kávéra vagy éppen fűszerekre (főleg borókára) emlékeztető ízek, ez egész pedig egy édeskés, leginkább végtelenségig felturbózott kávéra emlékeztet. De ez a sör mégis tipikus példája annak, amit meg kell kóstolni, hogy az ember megértse, mit beszélek. Kell hozzá egy adag kíváncsiság, de ha az megvan, az agyad garantáltan katapultál egyet a gyönyörtől.

 

 

 

 

 

2018 Szűretlen. Fejlesztette: Totel