A legnagyobb sörgurukkal is előfordult már, hogy zavarban álltak a sörös polc előtt egy sosem hallott nevű főzde sosem látott sörére bámulva. Persze mostanában, amikor minden hétre jut egy premier, nehéz észrevenni a feltörekvő, vidéki, vagy frissen alakult gerilla főzdéket. Én mégis arra vállalkozom, hogy egy cikksorozatban összegyűjtsem hazánk „kisebb”, de figyelemre méltó főzdéit.
SteamCraft Brewery
A tavalyi év elején még csak pár koncepciós tervet láthattunk valami steampunk sörfőzde címkéiről, aztán a Bazár és a Művész presszó csapjain megjelent valami új fajta sör, mostanra pedig már a pécsi főzde bevette a Krak’n Townt is. A SteamCraft neve robbanásszerűen terjed a köztudatban, sikerükhöz mégsem „csak” ez a pár hónap kellett. A főzdét egy eredetileg szörpgyártással foglalkozó házaspár, Neubauer Tibor és Neubauer Andrea indította el, na meg két gyermekük, akik már lassan kinőttek a szörpből és elkezdtek érdeklődni a sörök iránt. Az első igazán jelentős löketet mégsem az új generáció adta a malátalé világa felé, a sörben rejlő lehetőséget a pár egy házi sörfőző készülék bemutatóján látta meg. A kocka már a demonstráció utáni kóstolásnál el volt vetve, innen egyenes út vezetett a házi sörfőzéshez, majd a saját üzem kialakításához. Ez utóbbival pedig a szörpös múlt miatt az átlagnál könnyebb dolguk volt: a már meglévő üzemet és infrastruktúrát bővítették egy 1000 l-es főzőházzal, na meg a hozzá tartozó 10 darab, egyenként 700 literes tartállyal.
A tartályok pedig nem állhattak sokáig üresen, hiszen a párnak addigra több tucat bevált receptje várta a debütálást. Bár egy házilag lefőzött goséjük még bronzérmet is nyert egy versenyen, első körben mégis az volt a cél, hogy minél nagyobb rétegnek megtalálják az ízlését. Az édestől a keserűig, a világostól a feketéig a sörök minden szegmensében indítottak legalább egy fajtát, de persze ez nem jelenti azt, hogy az extrémebb ízesítésű italokat végleg hanyagolnák. Tervben van ugyanis egy IPA, sőt remélhetőleg a nyári kánikulában egy gyümölcsös sör is befut majd. Ez azonban még a jövő zenéje: az év első fele (mint ahogy azt a Mohácsi Busójárás vagy Krak’n Town esetében is tapasztalhatta az arra kóstoló) a név megismertetéséé lesz.
Az ám, de honnan a név? Talán ez a legkalandosabb történet a főzdével kapcsolatban, hiszen egy új brandnek nem elég egy átlagos elnevezés: legyen könnyen megjegyezhető, érthető akár a nemzetközi porondon is, trendi, mégis tükrözze a főzde jellegét. Ez utóbbit pedig egyértelműen Pécs ipari negyede határozza meg. A hőerőmű közelében indult a főzde, itt rendezték be egy raktárhelyiségben a hozzá kapcsolódó vendéglátó helységet is, sőt még az üveg grafikáján is megjelenik Pécs látképe a TV-toronnyal. Ha pedig indusztriál, akkor a legtöbb sörrajongó fejében máris megjelenik a steampunk a maga réz csöveivel, fogaskerekeivel és hatalmas gépeivel. Így történt ez a Neubauer gyerekek esetében is és megszületett a SteamCraft.
Persze lehet itt történetről, törekvésekről és nevekről beszélni, de a lényeg még hátra van: a sörök maguk. Mivel volt szerencsém megkóstolni az összeset, annyit elmondhatok, mindet átjárja a kisüzemi feeling és mind igen ígéretes kezdő darabok.
Első tételük, az Utopia nevű pilsner a lagerek édesebb vonulatát lovagolja meg. Illatában méz és aszalt gyümölcsök jelentkeznek, íze telt szintén mézes majd a korty végén enyhén keserű. Masszívabb, mint egy átlag pilsner.
Fat Hamster nevű amerikai búzasörük ezzel szemben ivósabbra sikerült. Bár a szokásos fűszeres-banános illat és íz is a helyén van, ez mégsem nehezíti el a főzetet. Laza beszélgetésekhez így talán ez a legideálisabb.
A következő palack ehhez képest valami egészen mást tartogatott. CaliBEER nevű sörük ugyanis egy cream ale, amihez hasonlóval talán még nem is találkoztam a magyar mezőnyben. Ehhez mérten fogalmam sem volt, mire számíthatok. Az epres-mézes illat, a pilsnerhez képest erősebb kevésbé malátás mézesség és a hosszan tartó íz ezért igen meglepett, méghozzá kellemesen. A kapott desszert sör állt talál legközelebb a szívemhez a kóstoló végén.
Az IpiAPAche (APA, természetesen) visszavitt az ismert terepre. Az új palack a szokásos American Pale Ale-hez képest erősebb karamellás, füstös és grillázsos jegyekkel jelentkezett, de már ott figyelt benne a komlókeserű is.
A kóstolgatást a főzde stoutja zárta, a Dark Steam, aki enyhe fekete csokisságával és masszív, hosszú kávét idéző ízével épp megfelelően zárta a desszert jellegű sörök sorát.
Ezekkel a sörökkel (és még ki tudja, milyenekkel) tehát a SteamCraft végre felrajzolta Pécset is a kisüzemi sörturisták térképére. Én személy szerint kíváncsian várom, mit tartogat még a gőzüzemű sörfőzde számunkra.
